Olyan lehetséges utakat vázol fel a Public Relations elmélete és gyakorlata című könyv, amelyeken keresztül a pr az új médiához és kommunikációs kultúrához próbál meg alkalmazkodni. A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) által tavaly szervezett I. PR Akadémia előadásaiból készített kötet – amelyet Sós Péter János és Szécsi Gábor szerkesztett –, nemrég jelent meg.
A kiadványt kézben tartva már a borító üzenete is utal azokra a kérdésekre, amelyek megválaszolására neves gyakorlati és elméleti szakemberek vállalkoztak a tavalyi év júliusában Pécsett megrendezett PR Akadémián. Az esemény elindításával a szervezők fő célja volt új minőséget teremteni a public relations hazai kommunikációjában a legújabb trendek, aktualitások és problémák körüljárásával.
A három nap során elhangzó érdekfeszítő és elgondolkodtató előadásokat most egy szakmai kiadványban olvashatják a kommunikációs szakmában dolgozók és a terület iránt érdeklődők. Piros pontot érdemel a tény, hogy a kötet végén a szerzők is bemutatásra kerülnek, így olyan olvasók számára is közelebb hozzák az Akadémián előadók személyét, akik először találkoznak a szakemberek nevével.
Az első PR Akadémia utóhangjaként, és az idei PR Akadémia előhírnökeként megjelenő kötet tizenhat előadás anyagára épülve három fő tematika köré csoportosítva ad elméleti és gyakorlati rálátást a pr aktuális kihívásaira. A Pr-lehetőségek és eszközök; Pr, média, társadalom és Megújuló energia – megújuló kommunikáció című fejezetek keretében a pr változásának, az új kihívásokhoz történő alkalmazkodásának és jövőjének különböző megközelítéseivel találkozhatunk. Az előadások sok esetben konkrét kutatásokra építkező tendenciákat vázolnak fel, újszerű fogalmak és jelenségek tisztázására vállalkoznak, így sokakat foglalkoztató aktuális kérdések és válaszok gyűjteményét képezik.
Az új kommunikációs technológiák megjelenése egy új kommunikációs kultúra kialakulásához vezetett, amelyhez a folyamatosan változó pr-nek is idomulnia kell. Ez sok esetben maga után vonja az eddig jól bevált pr-eszköztár átértékelését. Erre próbált meg reflektálni a PR Akadémia. A pr-lehetőségek és eszközök című fejezet első oldalait lapozgatva olyan örökzöld kérdésekkel találkozhatunk, mint a pr igazi céljai és meghatározása, amelyek első hallásra talán banálisan csengnek, viszont hamar kiderül, hogy a legegyszerűbb dolgok tisztázása sokszor a legnehezebb feladat. Akár gyakorlott pr-szakembereket is megosztó dilemmák kerülnek górcső alá: a pr a hírnévgondozásról, a bizalomépítésről vagy a marketing tevékenységek támogatásáról szól leginkább? A pr funkcióinak boncolgatása most a megváltozott technológiai, kulturális és társadalmi közegben nyer új értelmet, és folyamatos felülvizsgálata is szükségessé válik. Fontos témaként merül fel a pr-tevékenységek mérésének és értékelésének jelentősége is, amelynek elterjedtsége és eszközei a bemutatott kutatások alapján egyre érdekesebb tendenciákat mutatnak.
A következő fejezet pr, média, társadalom tematika köré csoportosulva definiálni próbálja az új médiában megjelenő fogalmakat és jelenségeket. Olyan kifejezésekkel találkozhatunk itt, mint a net nyelv, a prosumer hatás vagy az Új Népművészet, de a kiterjesztett valóság pr-jellegű felhasználásáról is kapunk egy rövid ízelítőt. Ugyancsak ebben a fejezetben látunk helyzetképet arról, hogy a CSR magyarországi gyakorlata milyen típusú társadalmi felelősségvállalási koncepciót takar, vagyis a kötelező körökön túl mennyire érzik magukat felelősnek a vállalatok saját működési környezetük, illetve a szélesebb társadalmi közeg iránt. Külön említést érdemel a kommunikációs jog területével foglalkozó rész, amely görbe tükröt tart a kommunikációs szakma elé, rávilágítva arra a sajnálatos tényre, hogy ha kommunikációs jogról van szó, a magyar kommunikációs szakma kevéssé ismeri kötelezettségeit, jogérvényesítését vagy akár a terület intézményrendszerét.
Megújuló energia – megújuló kommunikáció címmel az utolsó témakör elsőre kicsit talán idegennek tűnik a kötet többi részéhez viszonyítva, viszont tovább olvasva hamar fény derül a titokra, miért épp ilyen viszonylatban van szó most az energiáról. A fejezet egy olyan szektor kommunikációs kihívásaival ismertet meg, amelynek területén szintén megújulás folyik.
Az iparág képviselőinek sok esetben pozíciójuk átértékelésével kell reagálniuk a megváltozott közeghez, hiszen tény, hogy az egyre elterjedtebb start up-ok világában nagy cégekként nem csak rugalmasságban, de népszerűségben is jócskán lemaradnak. A PR Akadémián elhangzottak rámutattak, hogy az energiaszektor képviselői számára elengedhetetlen fontossággal bír a sikeres issue management, a kríziskommunikáció és a bizalom kiépítése. Sok esetben ugyanis a vállalati szereplők nem csak saját maguk, hanem egy teljes iparág imázsának képviseletét látják el. A kötetben energiaipari vállalatok által alkalmazott érdekes pr-megoldásokkal találkozhatunk, amelyek emlékeztetnek arra, mennyire összetett feladat a kommunikáció, kiváltképp, ha egy olyan kevésbé izgalmas területről van szó, mint a megújuló energiaipar.
Összességében elmondható, hogy bár a PR Akadémia eredeti szándéka a legfelsőbb szakmai szinteken való ismeretterjesztés és tapasztalatcsere, az egyes előadások barátságos hangvételű bevezetői és a tanulmánykötet nyelvezete olyan pályakezdő vagy főiskolás hallgatók számára is teljesen befogadhatóvá teszi az információkat, akik csak most ismerkednek a szakma szépségeivel.
Egyes tanulmányok alapkérdéseket bújtatnak új köntösbe, míg mások eddig kevésbé előtérbe kerülő témákat ismertetnek. Az előadások vázlatai egymástól távolabb álló területeket próbálnak meg egy közös égisz alá besorolni. Ennek következménye az is, hogy a kötetet olvasva eltérő hangvételű és terjedelmű írásokkal találkozunk. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a pr egy interdiszciplináris terület, amely nagyon sok más szakmával áll folyamatosan kölcsönhatásban, így a kiadványt böngészve színes képet kapunk a pr-hez is kapcsolódó területek aktuális helyzetéről.
Az I. PR Akadémia előadásainak tanulmánykötete mintegy előhírnöke a következő akadémiának, hiszen az eseményt idén is megrendezik.
A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta, aminek feltétele az volt, hogy a mű nem kerülhet kereskedelmi forgalomba.
A KELLO Könyvtárellátónak, valamint a nagyobb egyetemeknek, főiskoláknak a szerkesztők juttattak egy nagyobb mennyiséget, így ott elérhető.
(Forrás: http://www.prherald.hu/2015/04/megujulo-pr-a-sokcsatornas-tomegkommunikacio-vilagaban/)
A kiadvány létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
